2010. december 16., csütörtök

Földlabdás karácsonyfát veszek...

...legalábbis ezen morfondírozok azóta, mióta ma délben beszélgettem Molnár Tihamérral a gyergyói málnatelep vezetőjével. Igaz, nem olcsó mulatság, mert a fához járó ládával együtt 100 lej egy 170 centi magas fa, de mégiscsak élő fa van a házban. Ráadásul - csak, hogy lássátok, néha, hogyan "manipulálok" - beültettem a darazsat az alpolgármester fülébe, hogy a földlabdás fenyőket begyűjthetné a polgármesteri hivatal gazdasági egysége, oszt majd kiültethetnék valamelyik köztérre. Nagyon tetszett az ötlet az alpolginak és most szaván akarom fogni. Egyébként erről írtam is a Krónikának, de csak majd holnap jelenik meg, így majd csak akkor linkelem. Ja és még mindig adós vagyok az ars poétikával... Hát ebből majd a karácsonyi szent ünnepek alkalmával lesz valami, mert valami igen fennkölt és magasztos dolgot akarok írni, ehhez pedig idő kell. Akkor majd lesz.

2010. december 15., szerda

Ez a francos technika

Most épp azon morfondírozom, mitől van az, hogy ennek a blognak a fejlécére seperc alatt fel tudtam tölteni egy képet, a fakanálforgatósnak pedig hónapok óta nem tudok. Pedig mindent pont úgy csináltam, mint ennek az esetében. A franc ebbe a modern technikába, ha egyszer is sikerülne megérteni a gépet! Na, de tovább nem dohogok, inkább ajánlom a tegnapi jegyzetemet a Krónikából, azon is akad morfondíroznivaló, aztán majd, amikor épp olyan hangulatban leszek, akkor írok egy igazi "ars poétikát" is, mert aszondják az okosak, hogy úgy szokás.